Nyílt levelet küldtek a bárhol szaróknak is – Mi megkönnyeztük

Emlékeztek a nyílt levélre, amit a bárhol szarók írtak az otthon szaró kezdőknek? Megérkezett a válasz.

„Kedves bárhol szarók!

Én is látlak titeket. Általában nagy lazán csak az ajtóhoz legközelebbi budiba vágódtok be, képesek vagytok akár félig nyitott ajtó mellett is elvégezni, amire szükség van, nem érdekel titeket az sem, ha az összes többi porceláncsészén is ülnek. Látom sokszor rengeteg réteg van rajtatok, zacskó vagy táska is lehet nálatok, nincs útban nektek, nem zavar titeket. És még akár nyáron sem ejtetek egy izzadságcseppet sem.

Sőt, vannak köztetek olyanok is, akik totál béna cuccban tolják. Kopott mackóban és százéves cipőben ültök be mellém. Annyira menők vagytok, hogy nem is foglalkoztok vele miben vagytok. Ötször olyan gyorsan szartok, mint én. Látunk titeket is bárhol szaró csajok. Mintha egy stock fotóról léptetek volna le, hogy dobjatok egy mosolygós, gyors barnát a formás feneketekkel. És látunk titeket is fiúk, akik amint 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, már a toi-toi vécét is használjátok. Nem kell az arcunkba nyomjátok.

Látom lelki szemeimmel, hogy milyen szépen szartok. Hallom, hogy egyenletesen veszitek a levegőt, hogy nem szakad rólatok a víz és nem rákvörös az arcotok. Szerintem nektek nem is fáj a seggetek egy KFC kosár után sem. Mondjak valamit? Állati idegesítők vagytok! Ti testesítitek meg mindazt, ami én nem vagyok, látszik, hogy a nagyképű egótoknak öröm a szarás. Ti vagytok azok, akik képesek vagytok a fülem hallatára panaszkodni, ha nem sikerül 5 percen belül végezni, és kimondottan örültök, ha esik az eső vagy a hó, mert szeretitek, ha mindenki tudja, hogy ti ilyenkor se hagytok ki egyetlen szarást még nyitott ablaknál sem. Tényleg idegesítőek vagytok. De csak néha.

Ugyanis azt is látom a szemetek sarkából, hogy nem ítéltek el engem. Sőt! A sokszor rezzenéstelen arcotokról mégis leolvasható némi biztatás. Főleg azokéról, akik jártak már hasonló cipőben, mint én. Tudom, hogy egy csomóan onnan indultatok, ahol most én vergődöm. És még emlékeztek, milyen érzés a leglassabbnak lenni sorálláskor egy nyilvános WC-n. Sok született bárhol szaró pedig tisztában van vele, hogy nem mindenki az. És annak nehezebb, mint nektek. Úgyhogy idegesítőek vagytok, de baromi rendesek is.

Köszi a félmosolyokat, a diszkrét előzékenységeteket, a ki nem mondott megjegyzéseket, és azokat a biztató pillantásokat, amelyeket kipréseltek magatokból, miközben gazellamozgással elsuhantok velem szemben. Ti vagytok a cél! Jó látni titeket.”